Divattörténet, divattörténettel foglalkozó portálok > Divat - wyw.hu

A divat egy adott kultúra vagy kor irányzata, amely leggyakrabban az öltözködést, protokolláris szokásokat és a társas érintkezés szabályait befolyásolja.

Az ókorban használt kesztyű olyan volt, mint a mai egyujjas kesztyű, és azt a görögök és rómaiak szinte kizárólag munkakesztyűként használták. Homérosz (i. e. 8. század) az Odüsszeiában, Hérodotosz (i. e. 5. század) nagy történeti művében, Plinius (1. század) leveleiben tesz említést kesztyűről. Az egyiptomiaknál ékszer gyanánt szolgált, amint azt a Tutanhamon fáraó (i. e. 14. század) sírjában talált kesztyű bizonyítja.

FashionTime - Divattörténet cikkek, érdekességek az Ókortól napjainkig.

Szabadidő - Életmód: Divattörténet kvíz. Válaszolj helyesen Divattörténet témájú kérdésekre! Mutasd meg ismerőseidnek, hogy képben vagy a divat világában. Divattörténet kvíz a KvízPart oldalon.

Eleinte a harisnyához hasonlóan a magassarkú cipő is a férfiak ruhatárához tartozott. A tízcentis, tűhegyes változattal felszerelt lábbeli mára a női gardróbok legszexisebb darabjává vált. A magassarkú története a kezdetektől. A magassarkú cipő története egyes források szerint az ókorig nyúlik vissza: a kutatók egyiptomi sírokban és templomokban magasított lábbelit viselő embereket ábrázoló falfestményekre bukkantak. A középkorban a 16. században találkozhattunk újra a magassarkúval, mely hímnemű viselőjéről azt jelezte, jómódú nemesember.

Nyilvánvaló, hogy az emberek már az ősidőkben is védték a lábukat. Az egyiptomi ásatások során előkerült egy i. sz. 2. századból származó zokni és egy, az 5 – 6. századból származó kopt zokni; mindkettő gyapjúból készült és jellegzetességük, hogy a lábujjaknál kettéválnak, hogy lehetővé tegyék a saruszíj beillesztését. A sumerek a lábszárukat és lábfejüket bőrtalppal összedolgozott textilkelmével borították. Az ókori rómaiak és görögök gyapjúból vagy pamutból készült szalagokat tekertek a lábszárukra (tibiales), amit bőrszalaggal rögzítettek.

Ma már természetesnek vesszük a divatmagazinok gyönyörű képeit, pedig nem volt ez mindig így. Lássunk egy kis divatfotó történelmet a harmincas évektől napjainkig. A divatfotózás létrejöttében sok körülmény szerepet játszott, elsősorban a fényképészet technológiájának kellett egy bizonyos mértékű fejlettséget elérnie, amire az 1900-as évek környékén került sor. Megsokszorozódott a negatívok színérzékenysége, megnövekedett a fényerő és a fényérzékenység, ezáltal pedig sokkal jobb minőségű képeket lehetett készíteni. Ekkor jelentek meg az első tekercsfilmek és a fényképezőgép ekkor vált le az állványról, ennek következményeként pedig a fényképészek munkája nagyban megkönnyebbült, már nem kellett hozzá olyan fokú precízség, szabadabban lehetett mozogniuk a gépekkel.

A kesztyűviselés az ókorban nem volt általános. Xenophon arról tudósít, hogy a perzsák télen kesztyűt hordtak. A görögök egyes munkákhoz viseltek kétujjas kesztyűt, cheirideszt; amikor Odüsszeusz hazatér, apját kertészkedés közben találja: az öreg Laertész kesztyűt visel. Az athéni ínyencek viszont kesztyűben étkeztek. Általában azonban mind a régi görögök, mind a rómaiak a téli kesztyű viselését is nőiesnek találták. Magyarországon a 16. században általános divat volt a nemességnél, de a 17. században már minden társadalmi réteg viseletéhez hozzátartozott.

Ma már a mindennapok részévé vált az öltözködési kultúra magas szintű ismerete és művelése, hiszen stílusunkkal, ruházkodásunkkal sok mindent befolyásolhatunk életünk során. Egyáltalán nem mindegy, hogy például egy állásinterjúra vintage jeans-t húzunk, vagy balerinahosszú ceruzaszoknyába és vadselyem casaque-ba bújtatjuk magunkat. Internetes vásárláskor is hasznos segédeszköz lehet ez a honlap. Tehát, ha nem tudod, mi fán terem az Armani-ujj vagy az empire vonal, keress rá Divatszótárunkban, és a divat látszólag zavaros világa hamarosan kevésbé tűnik majd kiismerhetetlennek. Ez a rövid, ám annál tartalmasabb gyűjtemény tartalmazza a legfontosabb szavakat, kifejezéseket, melyekre szükséged lehet egy divatbemutatón vagy egy női magazin lapozgatásakor. Szótárunk azzal a céllal készült, hogy elkalauzoljuk olvasóinkat ebbe az izgalmas világba.

A cipzár – hivatalos nevén húzózár vagy villámzár a Magyar értelmező kéziszótár szerint – mindennapos termékeken gyakran alkalmazott záró kellék. Az angol „zipper” elnevezés, amiből a „cipzár” szó is származik a B. F. Goodrich cégtől ered, amely ezt a fajta zárat gumicsizmáin alkalmazta. Az angol zip szó egyik jelentése: gyorsaság, lendület, ebből egyértelműen következik a hazai villámzár elnevezés eredete.

A lolita divat Japánból ered, és igen elterjedtté vált az egész világon. Egy lolita a viktoriánus és a rokokó gyermekdivatból merít, célja a kislányos, esetenként porcelánbabaszerű kinézet.

Az ókori Görögországban hordott ruházatra kezdetben hatottak a kisázsiai viseletek. Az i. e. 7-5. században készült feketealakos vázákon több alak is a kisázsiai ruhákhoz hasonlót visel. De az öltözékek formáin túl a díszítések, mintázatok is a keleti stílust követik: geometrikus sorrendű rozetták és spirális motívumok láthatóak a ruhákon. A keleti (mezopotámiai) öltözködés hatásain túl az ókori görög öltözködésre a krétai hagyományok is erősen hatottak.

A svájcisapka lapos, kerek, a fejméretnél valamivel nagyobb átmérőjű, ellenző vagy karima nélküli fejfedő férfiaknak és nőknek. Eredete a barettre vezethető vissza, amely bársonyból vagy más szövetből készült, változatos formájú, a fejnél szélesebb sapka. Az ókori görögök és rómaiak (birretum) is ismerték. Csak nálunk nevezik svájcisapkának – hogy pontosan miért, az nem ismeretes, ugyanis eredetileg a baszkok viseltek ilyen sapkát (ezért baszk sapkának is nevezik), onnan terjedt át Franciaországba. A francia béret szóból ered a magyarban is használt, de német eredetű barett ill. az angol beret elnevezés.

A tépőzár, amit velcro néven is ismerünk, napjaink egyik fontos, ma már nélkülözhetetlen oldható záró vagy rögzítő eleme. Ruházati termékeken, háztartási és lakástextíliákon, bőrdíszmű árukon, cipőkön, gyógyászati eszközökön, csomagolásokon, járműveken és sok más helyen is alkalmazzák gyors, tartós, biztos megfogású zárásra, kézzel oldható nyitásra, kisebb-nagyobb tárgyak oldható rögzítésére. A tépőzár feltalálója a svájci Georges de Mestral (1907–1990), aki az ötletet a bogáncs „működéséből” merítette és sikerült textilanyagból hasonló „horgos-hurkos” rendszert előállítania.

Nálunk minden kérdésedre választ kaphatsz, hogy a legmegfelelőbb balett ruhát viseld az órán. Érdemes megismerkedni a különböző típusú gyakorló ruhákkal, anyagukkal és formájukkal, hogy kiválaszd a számodra legmegfelelőbbet. Segítünk abban, hogy mire figyelj vásárláskor, hiszen a méreten kívül több dolog is befolyásolja a komfortérzetedet. Honlapunkon nem csak az optimális órai viseletről kapsz információkat, de bepillantást nyerhetsz a balettruhák történetébe és a tütü titkaiba is.